Frufrus hercegnők

Több okból is fontosnak tartom összeállítani ezt a listát. Egyrészt, mert kevés édesebb dolog van a homlokba lógó bébifürtöknél, talán csak a szeplők és a pisze orr vehetik fel vele a versenyt - semmi más. Másrészt a vizsgaidőszak a végefelé közeledik, ami az ember lányát listák írására ösztökéli: "Mit csinálok a vizsgák után?" lista, "Hányféleképpen lehet aludni egy ágyon? lista, "Mit lehet csinálni tanulás helyett?" lista meg mindenféle egyéb lista. Harmadrészt meg vágattam frufrut, de már igazán mellékes. 

1. Csipkerózsika

Ki mondta, hogy a göndörhöz nem passzol a frufru?

 

2. Hamupipőke

Konttyal is pompás!

3. Ariel

Az eltűrt verzió.

4. Merida

A bekunkorodott.

5. Elza

A hanyag elegancia: lazán hátradobott.

6. Anna

Teljesértékű félfrufru. (Az enyém pont ilyen! :))

7. Rapunzel

Rövid hajjal.

8. Gisele

Hosszú, szembe hulló.

9. Kida

Felemás. 

10. Csingiling

Tudom, hogy Csingiling nem hercegnő, de egyetlen Disney listáról sem szabad lemaradnia. :)

Nagyvárosi mosoly

 Az egyik legbosszantóbb hátránya a nagyvárosi létnek, hogy az emberek nem mosolyognak. Egy kisvárosi lánynak nagyon is bosszantó. Mert Veszprémben a buszsofőr nem csak mosolyog és köszön, de még el is beszélget, tréfálkozik, a Judit meg - a kedvenc húspultos a CBA-ban - a legfrissebb húst ajánlja, a felső szomszéd bácsi megkérdezi, hogy hogy megy az iskola, az alsó nem szereti az embereket, csak az autóját meg a cigarettát, de azért ő is köszön, ahogy a postás Peti is elviccelődik a sok könyvön, ami a héten érkezett, és a doktor néninek is mindig van ideje a beteg lelkére. Veszprémben csak a csekkbefizetési ablaknál nem mosolyognak mindig, néha az is előfordul, hogy gorombák, de én gyanakszom, hogy abban a kis szobában rossz a levegő, és nehezen lehet kiszellőztetni, azért gorombáskodnak annyit. 

 Pesten minden más. A buszsofőrt sokszor nem is látom, a jegyellenőrök a metrón néha még a bérletemre se néznek rá,  a szomszéd csak akkor kommunikál szóban, ha ázik a lakása, amúgy a bejárati ajtón üzenget, Hennesnél és Mauritznál a pénztáros fiú kizárólag fiúkra mosolyog, és nem csak azért nincs kedvenc hentesem, mert már nem eszem húst. Pesten túl sok ember van, hogy mindenkinek lehessen arca. 

 A tömegközlekedést meg túl kell élni. Tömött buszra fel, tömött buszról le, sötét metróba le, sötét metróból fel. A legjobb és egyben legborzalmasabb taktika, ha az ember talál magának egy lélegzetvételnyi helyet - ülve vagy állva -, és megérkezésik lefoglalja magát, visszafojtja a világról kialakulni készülő sötét gondolatait. 

 Egyik reggel vizsgázni indultam, a buszon még át akartam nézni a jegyzeteimet, de végül se helyem, se erőm nem volt elővenni a papírjaimat. Nem volt mit tenni - körbenéztem! Egy lánynak tetszett az uzsonnás táskája, kis piros rózsák voltak rajta, egy másik lánynak meg a frizurája tetszett, ezért jól megnéztem, úgy láttam, hogy szomorú (pedig milyen jó kis frizurája volt!), a barátja vállára hajtotta a fejét, ahogy elnézegettem a csinos kis frufrut - szigorúan ihletmerítési célzattal -, hirtelen visszanézett a lány. Ilyenkor nem szeretem elkapkodni a tekintetem, mint egy csínyen kapott kislány, mert az illető azt hiheti, hogy szégyenlem, hogy végigmértem, szóval egyszerűen csak mosolygok. Az emberek ilyenkor általában rosszallóan néznek vissza. Csodák csodájára (mint a mesékben is lenni szokott) ez a lány visszamosolygott, szinte nevetett! És én milyen jól éreztem magam a nagy, szürke tömegben ettől a nagyvárosi mosolytól!

Az udvariasság nyomában

Ónoseső, sötét és hideg. Közel kétszer annyian állunk a megállóban, mint amennyien egészségesen felférnénk a buszra. Az emberek úgy paszírozódnak fel a messiásként várt járatra, mintha a Titanic utolsó mentőcsónakja lenne. 

Én is mentem az időjárás viszontagságai elől az életem, próbálok a két nagy táskámmal minél beljebb jutni a buszban, hogy az utánam érkezők is fel tudjanak szállni. 

 - Hé, ne nyomjá' má' a táskáddal! - szól rám az úriember aki az utolsó ülőhelyet foglalja el éppen. 

A csodálkozástól - hogy egy férfi nőt ilyen hangnemben képes megszólítani - könnyen lehet, hogy a szám is nyitva marad. Mondom neki, hogy nem direkt volt, engem is nyomnak innen is, onnan is. Az illető azért folytatja, hogy de én és a táskám. A nyitott számon keresztül vettem három mély lélegzetet, és szabatos megfogalmazásban megkérdeztem, hogy miért érzi, hogy ilyen hangnemben kell velem beszélnie. Itt persze neki már "mindegy" a történet, köszönöm nekem nem, ezért még felvilágosítom, hogy ha egy udvariasabb hangnemet ütött volna meg, kézsésggel odébb mentem volna - lehetőségeimhez mérten. Mindegy már az egész, csak hagyjam, még bocsánatot is két, mert hát ki gondolta volna, hogy egy gyönge nő majd megvédi magát. 

Mint ahogy lenni szokott a Keletitől a Futár utcáig egy tökéletes monológ körvonalazódott a fejemben, amit első megszólalásom során kellett volna közölnöm vele. "Ne haragudjon, amiért meglöktem a nagy és nehéz táskámmal, de sajnos csak így tudtam felszállni a buszra, ahogyan benyomakodott elém, majd lecsapott az utolsó ülőhelyre. Tisztában vagyok vele, hogy nem a 18. században élünk, és nem kéne elvárnom egy férfitól, hogy ha képtelen az udvariasságra, legalább a női mivoltom miatt kijárna a tisztelet, ami abban nyilvánulna meg - nem kérek sokat -, hogy ne ilyen unintelligens stílusban szólítson meg. Az út további felében természetesen állva maradok a nehéz táskámmal együtt."

Füstölgök még egy keveset magamban, még akkor is ha diadalittas érzés tölt el, amiért túl vagyunk azokon az időkön, hogy "még én kérek bocsánatot". Azért eljutok az anyukája felemlegetéséig. Az anyázásról mindig az jut eszembe, amit az ELTE-n a nyelvészek sulykolnak belénk: ha valakinek a nyelvtanilag helytelen beszédmódját szólod le, az olyan mintha anyáznál, mert azt otthonról hozzuk - ugye? 

Időnként képes vagyok fennakadni azon, hogy a férfi nem kihalóban van. Vagy gyorsan öregszem, vagy pedig van benne valami igazság, hogy "a mai fiatalok képtelenek az udvariasságra". (Tisztelet a kivételnek!)

Hölgyeim, anyák és jövendőbeli anyák! A mi feladatunk, hogy a gyermeket, akit szülünk, neveljük. Nem értek egyet a szíjjel fenyítős módszerrel, sem azzal, hogy a kölyköt kitesszük az esőbe, aztán majd nő, mint a gomba.  Honnan fogja megtanulni egy kisfiú (maradjunk a példánál), hogy mit illik és mit mit nem, ha a drága jó édesanyja nem mondja el neki, hogy a néniket előreengedjük a buszon, és átadjuk a helyünket? Honnan fogja tudni, hogy hogyan kell egy lányt megszólítani, ha csak a bunkó barátainak a példáját látta? Hogy lesz belőlük férfi, ha az anyjuk (igen, az anyjuk) nem férfinek neveli őket? Rajtunk a világ szeme! Tőlünk függ az emberiség sorsa! :)

Hogyan éld túl az ünnepeket - nagyokos kisokos

Ha karácsonykor neked is égnek áll a maradék hajad, amit még nem tépkedtél ki az adventi elcsendesedés ideje alatt, akkor itt az ideje, hogy tudatosan és részletesen kidolgozott haditervvel várd az ünnepeket! 

1. Tervezz előre! Az utolsó pillanat csak a vizsgák előtt hasznos, karácsony küszöbén már semmit sem ér. Az emberek fejvesztve rohangálnak a plázákban, hogy megvegyék az utolsó ajándékokat utolsó erejükkel, persze minden hiába, a boltokat már november végén kifosztották. Te legyél okosabb, és szerezd be vagy készítsd el már most az ajándékokat! Karácsonyig még rengeteg leárazásba belefuthatsz. Írj listát arról, hogy kinek mit szeretnél ajándékozni! Remek alkalom, hogy az eddig féltve őrzött szűzfehér füzeteidet felhasználd a tervezéshez. :)

2. Legyél kreatív! Nem mindig a drága ajándék a legjobb ajándék. Készítsd el sajátkezűleg a meglepetéseket. A You Tube-on és különböző blogokon remek ötleteket találhatsz. Fess, vágj, ragassz, varrj vagy süss, a lényeg, hogy vesd be a fantáziádat. Az idei kedvenc "egyszerű de nagyszerű" ajándékom a bögre szélére akasztható keksz. A kiszúrót szinte bárhol be lehet szerezni, egy bögrére akasztva pedig tökéletes apró meglepetés. (Ha valakinek mégsem tetszene a handmade kedvesség, ne rágd magad. A nagyik mindig örülnek.)

3. Felejtsd el a karácsonyi zenéket! Ha nem akarsz idő előtt megbolondulni, akkor ne novemberben kezdd el hallgatni Marah Carey-t vagy Michael Buble-t! Hidd el, a pláza mosdójában egy idő után horrorfilmben fogod magas érezni az egymás után tízszer lejátszott daloktól. 

4. Hagyj időt magadra! Szakadj ki néhány órára a nyüzsgésből! Vegyél egy illatos fürdőt, olvass egy jó könyvet (ne kötelező szakirodalmat, akkor sem ha véletlenül valóban jó), nézz meg egy bugyuta filmet! Kapcsold ki az agyad! (Nem szégyen néha.) 

5. Hangolódj! Ha nincs, csinálj kedvet a karácsonyhoz. Tudom, hogy már nem vagy öt éves, aki izgatottan várja a nagy ajándékbontást, és még hisz a Mikulásban, a Jézuskában és a Fogtündérben. Koncentrálj az örömszerzésre, és akkor meglesz az izgalom. Pár apró trükkel pedig a hangulatnak is illik előbb vagy utóbb megjönnie. Ilyen a szarvasos wc-papír vagy a műhó az ablakodon, hogy eltakard a kiábrándítóan csapadékmentes utcát. 

6. Le a sötéttel! Az óraátállítás miatt korán érkező setét éjszaka mindenkit beforgat. Gyújts gyertyát, szerezz be égősort vagy utazz Balira!

7. Mély levegő, ki és be! Ha már végképp úgy érzed, hogy kidurran a fejed, vezesd le a feszültséget! Meditálj, mantrázz, fuss vagy rugdoss kukákat! Ne a karácsonyi vacsora résztvevőin vezesd le!

8. Legyél egyetemista! Legegyszerűbb megoldásként az egyetemista lét kínálkozik. Ha végigtanulod az ünnepeket, egy szempillantásnyi időd sem lesz a karácsonyi teendőiden stresszelni. :)

Határtalan Desig (kiállítás)

Szombat reggel nem várt megbízásra ébredtem: cikket írni három időszaki kiállításról - minél előbb. Barátunk, Google mindig segít a bajban, csak a nagy bajban nem. Annyiféle kiállítást dobott ki, hogy káprázott a szemem, aztán mint a rajzfilmekben, egy szó neonrózsaszínű szikrákat szórt szerteszét (azért is alliterálnia kell), persze csak úgy érzésre, mint a kábszeres modern költőknél. Egy szó mint száz, nagyon megörültem neki, hogy a mostanában szívemet rabul ejtő design témában találtam kiállítást. Azért is örültem neki, mert a Design Hét programfüzetét úgy hordoztam magammal, mint valami szent ereklyét, annak ellenére, hogy egy programján sem vettem részt. Legnagyobb boldogságomra néhány kiállítása még novemberig látogatható. 

Határtalan Design

Még soha nem jártam a Bálnában (amit előszeretettel emlegetek Cetként, talán mert így rövidebb), most itt volt a remek alkalom, hiszen ott nyitották meg a Határtalan Design elnevezésű kiállítást. Hatalmas szerencsém volt itt is, péntektől vasárnapig a belépés ingyenes. Akit sikerül felcsigáznom, igyekezzen, április 2-áig látogatható. Ízelítőül annyit, hogy a medainhungary és a Meeting of European and Central Eastern European Designers keretein belül cseh, lengyel, szlovák és magyar designerek munkáit láthatjuk. A kiállításon rájöttem, hogy nem az IKEA a lakberendezés királya, és ha sok pénzem lenne, már nem félnék, hogy nem tudom elkölteni. :) Látványos és kreatív megoldások, hasznos és haszontalan holmik a Bálnában. (Olyan mint egy Pinokkió sztori.)

Fekete László: Késő római-kori ivókút

Veronika Paluchová fogasok

Veronika Paluchová karosszék

Koralevics Rita tapétája

Dirty Dancing TOP 10 (Ááá!)

Én azt mondom: Dirty Dancing (a klasszikus, csakis a klasszikus, legelső, eredeti), ti azt mondjátok: ááá! (Az artikulálatlan üvöltés bármely formája megteszi. :D) Később csatlakozom én is annál a résznél, amikor azt mondom, hogy Patrick Swazye, ti meg azt, hogy áóáúúú! Annak örömére, hogy mind nagyon szeretjük a filmet a különös (bár később plasztikázott) orrú Babyvel együtt, íme egy TOP 10-es lista a kedvenc pillanatokkal. :') Az olvasáshoz aláfestő zene javasolt. Time of my life!

1. A dinnyelány

Baby akkor lopja be magát a szívünkbe, amikor rájövünk, hogy ő több mint egy romatikus főhősnő, ő egy igazi, élő ember, aki pont úgy hülyeséget mond egy hülye pillanatban, mint mi. :D

2. Éljenek a világ botlábai!

Szimpátiánk tovább nő, amikor tánctudásunkat Babyhez tudjuk hasonítani. Ne szégyelljétek, ha nem, mi legalább nem a széles vásznon bénázunk. (Egy pillanatig felejtsük el, hogy Babyt színész alakítja, és hogy igazából zseniálisan táncol.)

3. A titkos tánci

Aki nem énekel, az táncol - titokban. 

4. Valamit a fiúknak

Létezik olyan, hogy táncbugyi, vagy bugyi és bugyi között semmi különbség?  O.o

5. A vizes emelés

Az első pillanat, amikor felpattanunk a kanapéról, és állva tapsolunk. Hajrá, Baby!

6. A hónaljcsiki

Elneveti, de nem izzad. A megszavazott pontot ezért rögtön le is vonjuk, de mivel rövid töprengés után rájövünk, hogy valóban nem lenne túl esztétikus, elnézzük. 

7. Pucérkodás

Mind erre vártunk, mind megaptuk. :D

8. A farmergatyás csaj és a melegpólós srác

Az ikonikus pillanat, a fináléig azt hisszük, ez a kedvencünk. 

9. "Babyt nem ültetheti senki a sarokba!"

Igen, mondd meg nekik! Engem nem ültethet senki a sarokba... Babyt, Babyt nem lehet a sarokba ültetni.

10. A finálé

Aléltan dőlünk a kanapé karfájára... Még egyszer! Még egyszer!

Thor a bal lábára sántít

Az életemből valamiért kimaradtak a szuperhősös filmek. Nem vonzott a "megharapott a pók, ezért fura dolgokat tudok csinálni, és szétcsihipuhizom a gonosztevők hátsóját, hogy így csapjam a szelet egy szexi színésznőnek" sztori. A Vikingek és  a finnórák óta viszont nagy rajongója lettem mindennek, ami skandináv. (És nem azért vettem fel az óizlandi irodalmat, mert a Neptunon már csak ott volt hely hétfőn fél kilenckor. :D) Éppen azért tettem egy próbát a Thorral. Igaz, bölcsész mivoltomat nem hazudtolván meg, első nekifutásra a második részt sikerült letöltenem... khm... megvásárolnom DVD-n. Nem sírtam-ríttam, amiért az elsőről lemaradtam. A film receptje: végy egy Thort, és dobd le Hollywoodba. Zuhanás közben pár lényeges dolgot elfújt a szél. 

8 dolog, ami a skandináv mitológiában másként történt: 

1. "Szor" és nem "Tor" vagy "Tór". Tudom, sokkal fájdalmasabb az "t" helyett "sz"-t ejteni, de sajnos így hívják.

2. Thornak nincsenek jól fésült lok(n)ijai, sem megnyerő, meleg tekintete, hiszen ő a vörös hajú és szakállú (szakáll, nem borosta) viharisten, akinek a szeme villámokat szór, és gyorsan eljár a keze. 

3. Friga? Az meg ki a túró? Odin felesége Frigg, aki az Istenek Végzetekor fogja életét veszíteni, nem előbb és nem később.

4. Bármennyire édes pofa Loki, nem Thor testvére. Loki Fárbauti és Laufey óriások fia, Odinnal pedig az idők kezdetén kötött testvérszövetséget. Hímnősnek született, szülni és elleni is tudott. Ő nemzette a három világszörnyet, Fenrir farkast, a Világkígyót és Helt. Belőlük áll a családfa.

5. Lokit az istenek valóban megbüntették, de nem úgy és nem azért, amiért a filmvásznon/monitoron (opcionális). Az Istenek Végzetének előjele Baldur isten halála volt, amit Loki idézett elő. Frigg istennő, Baldur anyja, ismerve a jóslatot, mindent és mindenkit megesketett, hogy nem tesz kárt a fiában, kivéve egy zsenge fagyöngyágat. Loki rájött a titokra, és lándzsaerejűvé bűvölte a kis ágat. Miközben az istenek azzal ütötték el az időt, hogy a sérthetetlen Baldurra fegyvereket dobáltak, Loki a vak Höd kezébe adta a lándzsát, aki végzett Baldurral. Az istenek büntetésből Lokit kikötözték, fejére kígyómérget csöpögtettek, amit felesége, Szígin fogott fel egy tálban, de amikor az megtelt, ki kellett öntenie, és addig a méreg Loki arcára fröccsent. 

6. Natalie Portman szépsége és tehetsége előtt leborulunk, Sif mégis jobb párja Thornak,  eredetileg ő az ász isten felesége. 

7. Bur, Odin apja, soha nem győzte le a sötét tündéreket. A világot három fia, Odin, Vili és Vé teremtette azáltal, hogy megölték Ymirt, a déróriást. Húsából lett a föld, koponyájából az égbolt, agyvelejéből a felhők, hajából a fák, véréből és izzadtságából a tengerek, húsának férgeiből pedig a törpék. 

8. A sötét álfok (sötét tündérek) nem törtek soha világuralomra. Svartalfheimet lakták, ügyes kézművesek voltak. Ők készítettek a láncot, amivel Fenrir farkast lekötözték.